Sokszor annyira határozottan kijelentettem már, hogy azért nem találom a páromat, mert egyikük sem elég jó hozzám. Teljesen biztos voltam abban, hogy én nagyon jól csinálok mindent és felsőbbrendű vagyok.
Aztán mostanában elég sokat gondolkoztam, mivan, ha nem ők rossszak, hanem én? Én nem vagyok elég jó nekik, bennem vannak gátlások, én nem tudom mit akarok? 
Mi van ha végig tévedtem? Mindenkinek nemet mondtam, azért mert valami nem tetszett, miközben én sem
tetszem magamnak, és valójában fogalmam sincs arról mit akarok.
Egyáltalán nem tudok alkalmazkodni senkihez, nem tudom hogyan működik egy jó kapcsolat. Nincs előttem példa, hogyan is kellene működnie férfi és nő között a kapcsolatnak. Én nem mentegetőzni akarok, mert azzal semmi nem lesz megoldva. Egyszerűen végig gondolom, hogy hol is lehet a bibi, hogy úgymond egy normális kapcsolatom sem volt még a 20 év alatt, anyámon kívül senkit nem tudtam szeretni. Megoldásokat keresek, válaszokat és kiutat. 

Hogy hol gyökerezhet a probléma? Tanulmányaim és utánaolvasás nyomán arra tudtam következtetni, hogy az Apa képem/mintám teljesen hibás, vagy nincs is, így talán fogalmam sincs milyen is egy FÉRFI. De akkor honnan tudhatnám mit is akarok, milyen emberre vágyok. Az addig megvan, hogy semmiféle képpen nem olyanra mint az én Apám, aki alapjában véve nem rossz ember, csak elragadta az alkohol. De ennyit tudok, ne olyan legyen mint ő, legalábbis ne igyon. Aki már valamilyen szinten alkoholizál, kiesett. De hogy milyen legyen, vagy kit szeretnék arról foglamam sincs. Rengeten kérdezték már, hogy milyen az ideálom, stb. Tegnap lefekvés után ezen gondolkoztam, kit is képzelnék el magam mellé, milyen ember legyen, van nekem ideálom? 
Körülbelül félóra után rájöttem, hogy fogalmam sincs, még arról se, hogy körülbelül milyen legyen. 
Szóval legelőször ezt magamban kell letisztázni, rendbe rakni, mit is akarok én....Idő kell!