Ma 3-4 riportot is megnéztem, olyan ügyekkel kapcsolatban ahol 14 év alatti gyermekek haltak meg, gyilkosság által. Két esetet emelnék ki ebből és szeretném elmondani a véleményemet szakemberként a gyermekvédelem okolásáról.
Az egyik ilyen májusban történt Sólyon.  A 8 éves kislányt, a testvére 16 éves barátja verte agyon.
A második egy pár hónapos csecsemő halála, akit túladagoltak a szülei. Nem csak belejutott valahogy a szervezetébe, hanem konkrétan bedrogoztatták a gyereket. Aki ebbe belehalt.
Ez a része nekem elég brutális, nem is szeretem ezeket a híreket nézni, mivel a szakmámban így is elég sok mindent hallok, látok. De itt jön a lényeg. 

A riportok végén jön a bűnbak keresés, és a rendszer okolása. Az első esetnél, azt mondják, hogy miért nem lépett közbe a gyermekvédelem, mert a környezet elmondása szerint a 16 éves fiú zavart volt mindig is.
De a gyermekvédelemnek erről honnan kéne tudnia? Itt nem a gyermekvédelem a hibás szerintem, mivel NEM lehet ott mindenhol. A gyermekvédelem nem olyan mint egy nagy köd ami száll a városok felé és jelen van mindenhol.
A gyermekvédelem akkor működik, ha a jelzőrendszer működik.
A jelzőrendszerbe beletartoznak a tanárok, orvosok, védőnők, szomszédok, szóval maga a környezet.
Akiknek jelzéssel kell élniük a gyámügy, gyermekvédelem és a hatóságok felé, ha számukra bármi is természetellenes.
Én nem hibáztatok senkit, félreértés ne essék. De a gyermekvédelem csak úgy tud működni, ha tud az eseményekről. Az más tészta, amikor tud róla, hogy valami nem okés, mégsem lép. 
A csecsemőgyilkosságnál a helyzet picivel másabb, hiszen az elvileg az orvosok és a védőnő is tudott arról, hogy a 23 éves anyának problémái vannak a droggal. 3 gyermeke közül csak a pár hónapos csecsemő lehetett vele. Első gyermekét az édesapja neveli, a másodikat a nagymama. Szóval több szempontból is problémás a dolog, főleg úgy, hogy a nagymama kérvényezte elvileg, hogy a gyermekek gyámja lehessen. 
A védőnő tudta, nem tett semmit. A csecsemő halála után öngyilkos lett, nem lehet tudni, hogy mi volt a konkrét ok, de feltételezik, hogy jelentős szerepet játszott a mulasztása. 

Tudom, hogy rengeteg hibája van a szociális ellátórendszernek, így a gyermekvédelemnek is. Be is látom őket és tisztában vagyok velük.
De azt soha senki nem említi meg, hogy ebben az embereknek is jelentős szerepük van.
És az emberek gyakran félnek értesíteni minket, azaz a segítőket, a problémáról.
Mert félnek attól, hogy milyen következményei lehetnek ennek. Arra viszont nem gondolnak, hogy életeket menthetnek meg egy telefonhívással, egy levéllel, melyeket anonim módon is közölhetnek. 

Figyelnünk kellene egymásra, igenis menj át és
nézd meg a szomszédot, ha napok óta nem látod !
Kérlek, kérdezd meg a kisgyermeket.
aki egyedül flangál az utcán, hogy hol vannak a szülei !
Kérlek, figyelj a jelekre és ha nincs valami rendben
értesítsd a hatóságokat !
Kérlek, ne félj lépni a segítség felé !
Kérlek, vigyázz a másikra ! 
És a legfontosabb: nagyon kérlek titeket,
figyeljetek egymásra ! 

Sokan nem tudják mivel is foglalkozik egy szociális munkás, úgy döntöttem néha napján megosztok egy-két esetet a mindennapjainkból. Az esetek teljesen anonim módon fognak felkerülni ide. Sem a helyszínt, sem a szervezet nevét nem teszem közzé. 

Szóval vágjunk is bele. 
Az megkeresés két héttel ezelőtt történt. Egy idős hölgy kereste meg a szervezetet telefonon azzal kapcsolatban, hogy szeretne segítséget kérni, egy 'kínos' ügyben. 
A hölgy az intézménybe a 10 éves unokájával érkezett. A nagymamával és a kisfiúval a beszélgetés külön-külön történt meg. 
A nagymama, talán 60-70 körüli városi hölgy, aki azzal a kéréssel fordult az intézményhez, hogy mit tehetne, azzal, hogy a 10 éves unokája pornót néz. Teljesen kétségbeesett volt és értetlenül állt a helyzet előtt. 
Ezután a gyermekkel is megtörtént a beszélgetés, mely során kiderült, hogy  nem feltétlen a szexuális vágya miatt nézi az erotikus tartalmú videókat. Azt már érti, hogy van kapcsolat az izgalom és a videók között, de nem okoz neki merevedést egy-egy videó megnézése. Az is kiderült, hogy a legtöbbször a társak biztatására kezdett  a témával foglalkozni és, hogy jelenleg van "barátnője", de semmiféle testi kapcsolat nincs közöttük. 
A nagymamával történt beszélgetés után felmerült a szociális munkásokba, hogy talán át kell majd adni a pszichológusnak az esetet, mert túlmegy a kompetenciahatárokon. De mikor a kisfiúval egyértelműen sikerült tisztázni, hogy mi, hogy és miért történt, úgy döntöttek a szakemberek, hogy egyenlőre nem kérik pszichológus segítségét. 
Ha továbbra is problémát fog okozni ez, akkor természetesen pszichológushoz kell fordulni. 
Viszont jelen esetben, úgy látszott, hogy a nagymama pánikolt be a helyzettől, érthető okok miatt. 
A pornófilmek negatív hatásairól: http://panpeterstop.blog.hu/2015/06/22/mar_nem_vedett_ferfiak_jon_a_ferfihiany


Ez olyan dolog, mint a drog a gyermekek közelében, minden szülő rémálma. Sok fórum foglalkozik ezzel a témával és különböző programok jöttek létre a gyermekek védelmére. Viszont én úgy gondolom, hogyha a gyerek kíváncsi és megakarja nézni, úgyis elfogja érni, hogy megnézhesse. Hiába a gyerekzár, a tiltások, millió lehetőség van rá, hogy megnézze amit szeretne. Nyilván nevelés és megfelelő érzelmi intelligencia kérdése, hogy helyén tudják-e kezelni ezeket a dolgokat. 
Ez a kliens oldala, amit nyilván lehetne boncolgatni, de nem emiatt vetettem fel a témát. 

A téma felvetésem oka az, hogy bemutassam, hogy milyen professzionális segítőnek kell lennie a szociális munkásnak. 
Ha egy begyepesedett, szabályszerető, karót nyelt emberhez kerül ez az eset, feltehetőleg még most is keringene az eset az éterben. Sajnos rengeteg ilyen szociális munkással találkoztam, akiknek fogalmuk sincs mi a munkánk lényege. 
Félreértés ne essék, nem akarom a világot megváltani, nem ítélkezem és nem gondolom, hogy bárkinél jobb vagy több lennék. De érezhető, hogy sok olyan ember van a pályán, akinek nagyon nem itt lenne a helye. A rendszerben több hiba van, ez is közöttük említhető. Az egyetemen nap mint nap látok olyan embereket, akik már most idegenkednek helyzetektől amivel szociális munkásként találkozhatnak, mégis a kezükbe kapják a diplomájukat. 
Viszont! jelen esetben, olyan szakemberhez került a probléma, aki helyén tudta ezt kezelni és szemérmességét elvetve, elbeszélgetni a kisfiúval az erekcióról és a pornófilmekről.