Kapálózom, de úgy mint aki fulladozik egy hatalmas óceánban. Nem hogy fulladozik, de az utolsó levegővételek közepette van. 
Miért kapálózom? Azért, hogy szeressen valaki. Csernus szavaival élve: Szeretetkurva lettem. Nagyjából mindent megadnék azért, hogy végre valaki szeressen, vagy legalább azt mondja, hogy szeret. Ettől váltam olyan nagyon naívvá és totál hülyévé. Én, aki megvolt róla győződve, hogy okos, értelmes, "felnőtt" nő. 
Megint gödörben vagyok. De a legalján. 
Most már csak is siker széria jöhet, mert túl sok volt a buktató az elmúlt 2-3 hónapban. Magamnak csináltam a legtöbbször a bajt, gyenge voltam. Elvesztettem a hitemet, magamban és másokban. Abban, hogy a világ alapvetően szép és abban, hogy értékes vagyok. 
Hiszem, hogy lehetek én is fontos. Hiszem, hogy valaki így fog szeretni ahogy vagyok. Hiszem, hogy egyszer én is fontos leszek valakinek.