Az emberek nehezen látják be, mennyire befolyásolja életüket a szüleikhez fűződő kapcsolatuk.

Sajnos látom, és érzem. Látom azt, ahogy a kapcsolataimban keresem azt amit Ő nem tudott megadni. Látom mindazt amit elrontott, a nevelésemmel kapcsolatban. Látom a nemtörődömség okozta károkat. Látom, hogy tört össze bennem dolgokat, hogy milyen világképet alkottam Róla, más férfiakról, emberekről.
Tudom, hogy ez ellen már semmit nem tehetek, és az éremnek két oldala van. Látom a fájdalmakat, de ugyanakkor azok az örömöket és csodákat amiket amiatt élek, aki lettem. Látom, hogy milyen értékes kapcsolataim alakultak ki, pont a "másságom" miatt. Látom milyen értékek rejtőznek bennem, és másokban. Tudom látni a szememmel! Tudom ki a rossz, tudom mi a jó.. Miért? Mert látom. Tudom milyen mikor fáj, és tudom hogy kell rajta segíteni. Tudok másoknak segíteni ezáltal, és biztatni őket. MERT ÉN TUDOM MILYEN MIKOR FÁJ! 
Mióta az eszemet tudom azóta fájdalomban élünk, mióta kinyílt a világ előttem. Azaz 12éves korom óta azt hallgatom mekkora szar ember vagyok, és mennyire semmirevaló. És minap azt mondta nekem egy tanárom: "Zsófi, nagyon büszke vagyok rád!" 2 éve "ismer" ez a tanár, a Saját Apám 18 éve, és soha nem hagyta el a száját ilyesmi mondat. Ez a tanár 2 év után ezt mondta nekem, nem azért mert szép vagyok, vagy mert nagyok a melleim, hanem mert büszke rám, mert okos vagyok, mert megcsináltam egy feladatot, és őszintén mondta hogy büszke rám. Nem tudom, sírjak-e vagy csak nevessek az egészen.  
Régen sírtam és követeltem, hogy Apa legyen rám büszke, ma már nem kívánok semmi ilyet. Tudom, hogy soha nem fogja nekem ezt mondani, legalábbis nem őszintén. Rettenetesen vártam a szalagtűzőmet, azt hittem ha ott állok majd mint felnőtt nő, és az igazgató feltűzi a szalagomat akkor majd büszke lesz rám, és azt mondja:"Ez igen, ez az én lányom!"
Ehhez képest annyi történt, hogy mindenkit szidott, milyen szar volt a vers, hogy néztek ki a lányok, miért volt ez meg az.. 
Ezek után már semmire nem számítok tőle. Nem tudom, hogy reménykedhettem egyáltalán abba, hogy bármilyen érzelmet kifog belőle váltani ez az egész. 
Felnövök és elfogom fogadni, hogy ez van. Nálam kimaradt az APA- nevű szereplő az életemből.