Összegezném az évet. Igazából nem volt rossz, sok dolgot megtanultam és megtapasztaltam. Emberileg hatalmasat fejlődtem. Igazából csak a jelenlegi érzéseimről tudok írni, szóval hazudtam amikor azt írtam az évet akarom összegezni.
Tegnap haza költöztem a szüleimhez. Több okból is. A párom azt hiszi csak a pénz miatt, én tudom, hogy amúgy is így lett volna. Nem volt ennek semmi értelme, hogy együtt lakjunk, úgy, hogy 3 hetente haza jár enni meg aludni, én meg egyedül szenvedek egy 50nm-es lakásban, feleslegesen, mikor anyuéknál is tudnék lakni.
Így hát a sors, és az élet, így hozta. Haza jöttem, tegnap minden cuccomat haza hoztuk. A Szilvesztert már itthon töltöm, ő meg az ország másik végén Sz.fehérváron.
Sokan kérdezték, illetve nem is kérdezték... Féltenek, hogy nem-e omlottam össze, minden okés-e, mekkora fájdalmaim vannak a különköltözés miatt?
Kedveseim, semmit nem érzek. Talán egy kis megkönnyebbülést, hogy nem kell ott ülnöm egyedül a lakásba és sírni.
Jó nem lazázok. De magamat is megleptem, hogy a kezdeti kiborulás után, mennyire serényen pakoltam a kis cuccaimat össze, és mennyire nem foglalkoztam semmivel. Semmit nem érzek. Ez durva.