Biztosítanám magamat és másokat is arról, hogy a közhely igaz; Minden rossz után jó következik. 
Ennyire konkrétan és egyértelműen még soha nem vettem ezt észre. Volt egy kib*szott szörnyű időszakom, kib*szott szörnyű dolgokkal, amikor szinte megszűnni vágytam. Nem-nem, eszembe se jutott megölni magamat, egyszerűen kiakartam szakadni a szürke mindennapokból, amik nem is voltak szürkék. Elmondhatom, hogy 20 év alatt most volt az első nyár, amikor oda mentem és azt csináltam amit éppen csak megkívántam. Minden téren azt csináltam amit csak akartam, megvolt hozzá a pénzem, az időm, a bátorságom. 
Ugye december óta "szabadlábon" vagyok, bármit megtehettem és meg is tettem, talán többet is mint kellett volna. De kezd stabilizálódni a helyzet és a kép is, hogy mi a francot akarok én az életemtől. 
Az elmúlt egy hónapban elég sokat filóztam ezen, de olyan mélységekig, hogy azon gondolkoztam pszichiáterre lesz szükségem. 
Aztán elkezdett kiderülni az ég és elkezdtem látni a célt, ami felé szeretnék haladni. Végig gondoltam mit is akarok, lecsendesítettem magamban az erős érzelmi vihart ami olyan, de olyan intenzív volt, hogy a Harvey hurrikán hozzá képest lágy szellő. Remélhetőleg leküzdöttem és nem csak átmeneti rövid időszak következik amikor éppen jó, hanem most már kicsit helyrerázódnak a dolgok az életemben. 
Hiszek abban, hogy nagyon erős vagyok és hiszem, hogy sikerül.