Kedves XY,
nagyon régen írtam már neked, 10 év telt el azóta. Ma 2027. május 16.-át írunk. Rengeteg dolog történt velem azóta. 2021.-ben férjhez mentem, született 3 gyermekünk, közülük egy ikerpár, Annabella és Rebeka, a kisfiunkat pedig Szabolcsnak hívják.
A férjemmel és a gyerekeimmel a hs-i családi házban lakunk, miután anyuék elváltak és elköltöztek. A régi típusú parasztház külsejét is teljesen rendbe hoztuk és bővítettük még két szobával a házikónkat. Mindhárom gyerkőc óvodás. 
Én miután lediplomáztam a Klinikán kezdtem el dolgozni, mint kórházi szociális munkás. A férjem is a Klinikán dolgozik, itt ismerkedtünk meg 2020-ban.
Anyagi helyzetünk átlagosnak mondható, két kocsi, kis ház, kert.
Legtöbb szabadidőmet a gyermekeimmel töltöm, ha éppen nem a nagymamájuknál vannak, aki 5 háznyira lakik tőlünk. 
Sokat foglalkozom az óvodai programokkal, szívesen barkácsolok, szervezkedem.
A család elég sűrűn szokott kirándulni együtt, a nászutunk Írországban volt.:)
A testvérem is elkezdett a szociális szférában dolgozni, ő szenvedélybetegekkel foglalkozik, drogprevenciós előadó lett egy alapítványnál. Ő még nem házasodott össze a barátnőjével, de már 5 éve együtt élnek.
A barátaim ugyanazok maradtak, akik voltak, Zs és N is hs-ben lakik, együtt babáztunk, mert nagyjából egyszerre szültünk:)
Anya nagyon sokat segít a gyerekek nevelésében, bármikor számíthatok rá, imádja az unokáit. Mindent megtesz értük, természetesen normális keretek között. A gyermekeim szörnyen zsiványok és rosszcsontok, főleg a kis pasi, általában mindig csupa kék-zöld folt, imád rosszalkodni.:)
Nem tudom minden napomat leírni neked, de egy csoda ahogy élek és ha még néha nehéz is, ez az én életem!
Ezt az utat választottam, ezt szerettem volna!

Zs
2027.május.